Gut Health teszt – mit árulhat el egy csepp vér a bélrendszer és a szervezet kapcsolatáról?

Nem csak az számít, milyen baktériumok élnek bennünk. Legalább ilyen érdekes kérdés, hogy mit csinálnak – és milyen anyagokat állítanak elő abból, amit megeszünk.

Az előző cikkben a mikrobiomtesztekről beszéltünk.

Arról, hogy egy székletmintából készült mikrobiomprofil nagyon érdekes információkat adhat arról, milyen mikroorganizmusok DNS-e mutatható ki a mintában.

De azt is láttuk, hogy ettől még nem feltétlenül tudjuk:

hogyan működik ez a mikrobiális közösség.

Ez számomra az egyik legizgalmasabb kérdés a bélrendszer vizsgálatában.

Mert lehet, hogy két emberben hasonló baktériumokat találunk.

De vajon ugyanazokat az anyagokat termelik?

Ugyanolyan hatékonyan dolgozzák fel az étrendből érkező vegyületeket?

Ugyanolyan kapcsolatban állnak az immunrendszerrel és az anyagcserével?

Pontosan ezért dolgozom egy olyan Gut Health vérteszttel, amely nem azt próbálja megszámolni, milyen baktériumok élnek a székletben.

Hanem más kérdést tesz fel:

Mit csinál a bélmikrobiom – és milyen nyomot hagy ez a szervezetben?

A vizsgálat egy otthon elvégezhető, ujjbegyből vett száraz vércseppmintából három, a triptofán-anyagcseréhez kapcsolódó vegyületet mér: indol-3-propionsavat (IPA), triptofánt (TRP) és kinurenint (KYN). Az eredmény ezek koncentrációja mellett több arányt és egy összesített Gut Health Indexet is tartalmaz.
Ez egészen más megközelítés, mint egy hagyományos baktériumlista.

Miért pont a triptofánt vizsgáljuk?

A triptofán egy esszenciális aminosav.

Ez azt jelenti, hogy a szervezetünk nem tudja megfelelő mennyiségben előállítani, ezért az étrendből kell hozzájutnunk.

De miután bekerült a szervezetbe, nem egyetlen út áll előtte.

A triptofán különböző anyagcsereutakra kerülhet.

Egy részét a bélmikroorganizmusok alakíthatják át különböző indolszármazékokká.

Más része a szervezet kinurenin-anyagcsereútján halad tovább.

És természetesen más biológiai folyamatokban is részt vesz.

Ez azért érdekes, mert a triptofán anyagcseréje olyan találkozási pont, ahol az étrend, a mikrobiom és a saját szervezetünk anyagcseréje kapcsolatba kerül egymással. A bélmikrobiális triptofán-anyagcsere egyik terméke az indol-3-propionsav, vagyis IPA; a keringő IPA-szintet humán kutatásokban a mikrobiom összetételével és metabolikus jellemzőkkel is összefüggésbe hozták.

Vagyis nem egyszerűen azt kérdezzük:

"Van-e bennem egy bizonyos baktérium?"

Hanem azt:

"Mi történik azzal az alapanyaggal, amelyet az étrendemmel biztosítok?"

1. IPA – amikor a mikrobiom termel valamit számunkra

Az indol-3-propionsav, vagy IPA a triptofánból képződő, bélmikrobiális eredetű metabolit.

Ez számomra különösen érdekes.

Mi megeszünk egy triptofánt tartalmazó ételt.

A bél mikroorganizmusainak egy része képes ennek az aminosavnak az átalakítására.

A folyamat során pedig olyan vegyületek keletkezhetnek, amelyek aztán bekerülhetnek a keringésbe.

Az IPA tehát nagyon jó példája annak, amiről a butirátos cikkben is beszéltünk:

nemcsak az számít, kik élnek a bélben, hanem az is, mit állítanak elő.

A Gut Health teszt az IPA pontos vérkoncentrációját is meghatározza. A vizsgálat leírása az IPA-t a bélmikrobiom funkcionális aktivitásának egyik mutatójaként kezeli.

Humán vizsgálatokban magasabb keringő IPA-szint kedvezőbb metabolikus jellemzőkkel társult. Egy finn diabéteszprevenciós vizsgálatban például a magasabb IPA-szint alacsonyabb későbbi 2-es típusú diabéteszkockázattal állt összefüggésben, egy másik humán elemzésben pedig az alacsonyabb IPA-szint inzulinrezisztenciával, túlsúllyal és metabolikus szindrómára jellemző tulajdonságokkal társult. Ezek összefüggések, nem pedig annak bizonyítékai, hogy egyetlen IPA-értékből betegséget lehetne diagnosztizálni.

Ez a különbség nagyon fontos.

Az IPA nem "egészségpontszám" önmagában.

Egy puzzle-darab.

2. Triptofán – az alapanyag

A második mért érték maga a triptofán, vagy TRP.

Erre azért van szükség, mert önmagában az IPA mennyiségét nehéz lenne értelmezni anélkül, hogy tudnánk, mennyi alapanyag áll rendelkezésre.

Egyszerű példával:

ha két embernek ugyanannyi IPA található a vérében, de az egyiknek sokkal magasabb a triptofánszintje, akkor nem feltétlenül ugyanaz történt a háttérben.

Ezért érdekesek az arányok.

Nemcsak azt nézzük, mennyi van egy-egy metabolitból, hanem azt is, hogyan viszonyulnak egymáshoz.

A vizsgálatban a triptofán az IPA és a kinurenin közös előanyagaként szerepel.

3. Kinurenin – a másik út

A triptofán jelentős része a szervezetben a kinurenin útvonalon metabolizálódik.

A kinurenin nem "rossz metabolit".

Erre különösen szeretném felhívni a figyelmet.

A kinurenin-anyagcsere normális élettani folyamat.

Az immunrendszer aktivációja azonban képes befolyásolni ezt az útvonalat, és gyulladásos, illetve immunaktivált állapotokban több vizsgálatban magasabb KYN arányt figyeltek meg.

Ezért a teszt a kinurenint is méri.

De ezt sem szeretném túlértelmezni.

A magasabb kinurenin vagy KYN arány nem jelenti automatikusan azt, hogy valakinek "gyulladás van a testében", és főleg nem mondja meg annak okát.

A triptofán–kinurenin anyagcserét az immunaktiváción túl több biológiai tényező is befolyásolhatja.

Vagyis ez ismét egy jelzés.

Nem diagnózis.

Miért érdekesebb néha az arány, mint egyetlen szám?

A Gut Health teszt három fontos arányt is kiszámít:

IPA : TRP

Ez azt mutatja meg, hogyan viszonyul a mikrobiális eredetű IPA mennyisége a rendelkezésre álló triptofánhoz.

A teszt ezt mikrobiom-hatékonysági mutatóként használja.

KYN : TRP

Ez a kinurenin mennyiségét viszonyítja a triptofánhoz.

A szakirodalomban a KYN arányt régóta használják az immunaktivációhoz kapcsolódó triptofánanyagcsere egyik biomarkereként, de önmagában nem specifikus betegségjelző.

IPA : KYN

Ez az arány a két eltérő triptofán-anyagcsereút egymáshoz viszonyított helyzetéről ad további információt.

A teszt ezt a mikrobiális eredetű IPA és a kinureninút közötti egyensúly egyik összefoglaló mutatójaként használja.

És itt számomra ismét a legfontosabb szó:

egyensúly.

Nem az a cél, hogy a kinurenin nulla legyen.

Nem az a cél, hogy egyetlen metabolitból minél több legyen.

A biológiában ritkán működik a "minél több, annál jobb" gondolkodás.

Mi az a Gut Health Index?

A jelentés nemcsak különálló számokat ad.

A mért metabolitokat és arányokat egy Gut Health Indexben, vagyis bélrendszeri egészségindexben is összesíti. A teszt eredménye öt fő betekintést tartalmaz: az indexet, az IPA-szintet és három metabolitarányt.

Én ezt úgy szeretem használni, mint egy könnyen érthető összefoglalót.

De fontos:

ez sem diagnózis.

Nem azt mondja meg, hogy:

"egészséges vagy",

vagy

"beteg a beled".

És nem helyettesíti például:

a cöliákia kivizsgálását,

a széklet-calprotectint,

a fertőzésdiagnosztikát,

a kolonoszkópiát,

vagy más, konkrét betegségre irányuló vizsgálatot.

Ez egy funkcionális anyagcsere-betekintés egy meghatározott területre: a triptofán, a mikrobiom és a szervezet közötti kapcsolatra.

És ez nem mikrobiom-összetétel teszt

Ezt különösen fontosnak tartom.

A teszt nem mondja meg, hogy pontosan hány százalék:

Akkermansia,

Bifidobacterium,

Faecalibacterium,

Lactobacillus

vagy más baktérium található a bélrendszerben.

Nem erre készült.

És szerintem éppen ez benne az érdekes.

Az előző cikkben láttuk, hogy egy baktérium jelenléte önmagában még nem mond el mindent.

Lehet egy baktérium a székletben.

De vajon aktív?

Mit termel?

Milyen más mikroorganizmusokkal dolgozik együtt?

Mit kap táplálékul?

A Gut Health teszt ebből a szempontból a történet másik oldalát próbálja megközelíteni:

nem elsősorban a szereplőket nézi, hanem bizonyos termékeiket és a gazdaszervezet anyagcseréjével való kapcsolatukat.

A teszt saját leírása is ezért nevezi funkcionális megközelítésnek: az IPA, KYN és TRP vérszintjét, illetve ezek arányait méri, nem székletbaktérium-profilt készít.

Egy csepp vér tényleg elég?

A vizsgálathoz nem szükséges hagyományos vérvétel.

Egy ujjbegyszúrással vett száraz vércseppmintát, vagyis DBS-mintát kell készíteni.

A minta elemzése során IPA-t, triptofánt és kinurenint mérnek; a termékismertető szerint az elemzés HPLC-UV-FLD kromatográfiás technológiával történik.

A mintavételt otthon lehet elvégezni.

A teszt előírása szerint reggel, legalább 10 órás éjszakai koplalás után, csak vízfogyasztást követően érdemes levenni a mintát. Az összehasonlíthatóság érdekében ismételt mérésnél hasonló körülményeket javasolnak, és nem ajánlják a mintavételt például szokatlanul intenzív testmozgást, betegséget vagy túlzott alkoholfogyasztást követő reggelen.

Ez számomra azért fontos, mert egy mérés akkor igazán értékes, ha később összehasonlítható.

Mi történik a mintával?

A mintavételi kártyára két megfelelő vércseppminta kerül.

Ezt szobahőmérsékleten meg kell szárítani, majd a mellékelt csomagolásban a laboratóriumba küldeni.

A tesztazonosító anonim.

A forrásanyag szerint az eredmény általában 10–20 nap alatt készül el.

De számomra nem itt ér véget a teszt.

Itt kezdődik az igazán érdekes része.

Egy PDF önmagában nem változtatja meg az egészségedet

Ezt nagyon fontosnak tartom.

Ma már rengeteg otthoni teszt elérhető.

Megcsináljuk.

Megkapjuk a színes eredményt.

Megnézzük, melyik érték zöld és melyik piros.

Aztán?

Sokszor semmi.

Pedig a valódi kérdés nem az:

"Milyen számot kaptam?"

Hanem:

"Mit jelent ez az én esetemben?"

Milyen az étrended?

Mennyi és milyen rostot fogyasztasz?

Eszel-e rendszeresen polifenolokban gazdag növényi ételeket?

Milyen a bélműködésed?

Milyen gyógyszereket szedsz?

Milyen az alvásod?

Mennyi stressz ér?

Van-e diagnosztizált betegséged?

Milyen tüneteid vannak?

És mit lehet ebből reálisan megváltoztatni?

A teszthez tartozó eredmény is elsősorban étrendi és életmódbeli területekre – köztük a rostokra és polifenolokra – fókuszáló ajánlásokat ad.

Én pedig pontosan ezért szeretem a tesztet konzultációval együtt használni.

Rostok – megint visszatérünk az alapokhoz

Ha végigolvastad a mikrobiomról szóló sorozatot, valószínűleg már feltűnt valami.

Újra és újra ugyanoda jutunk:

rostokhoz.

Nem azért, mert a rost csodaszer.

Hanem mert a bélmikrobiom számos tagja abból dolgozik, ami emésztetlenül vagy részben emésztetlenül eljut hozzá.

A megfelelő növényi változatosság ezért olyan alap, amelyet egyetlen kapszula sem tud teljesen helyettesíteni.

Hüvelyesek. Zöldségek. Gyümölcsök. Magvak. Diófélék.

Tolerált teljes értékű gabonák.

Rezisztensebb keményítők.

Különböző növényi rostok.

Nem azért szeretném ezeket az étrendben látni, mert mindenkinek ugyanazt a mikrobiomot szeretném létrehozni.

Hanem azért, mert különböző alapanyagokat biztosítanak egy rendkívül összetett mikrobiális rendszer számára.

És miért kerülnek elő újra a polifenolok?

A teszt ajánlásai a rostok mellett a polifenolokra is hangsúlyt helyeznek.

A polifenolok növényi vegyületek.

Sok található például:

bogyós gyümölcsökben, gránátalmában, szőlőben, kakaóban, olívaolajban, teában, fűszernövényekben,

különböző színes zöldségekben és gyümölcsökben.

És itt megint előkerül a mikrobiom.

A polifenolok egy része kölcsönhatásba léphet a bél mikroorganizmusaival, és maga a mikrobiom is képes átalakítani ezeket a vegyületeket.

Egy randomizált humán vizsgálatban polifenolokban gazdag étrend mellett emelkedett a szérum IPA-szint azoknál az idősebb résztvevőknél, akiknek normális volt a vesefunkciójuk.

Ez nekem ismét azt mutatja:

nem feltétlenül egy IPA-kapszula az első kérdés.

Hanem:

milyen alapanyagokat biztosítunk azoknak a mikroorganizmusoknak, amelyek képesek különböző hasznos metabolitokat előállítani?

Mit NEM tud megmondani ez a teszt?

Ezt legalább olyan fontosnak tartom, mint azt, hogy mit tud.

A Gut Health tesztből nem lehet megállapítani, hogy:

van-e vastagbélrákod,

van-e Crohn-betegséged,

van-e colitis ulcerosád,

cöliákiás vagy-e,

van-e parazitafertőzésed,

van-e Candida-fertőzésed,

van-e SIBO-d,

vagy pontosan milyen baktériumok alkotják a mikrobiomodat.

Nem erre tervezték.

És nem is szeretném úgy kommunikálni.

Ha valakinél olyan tünetek vannak, amelyek konkrét betegség gyanúját vetik fel, akkor célzott kivizsgálás szükséges.

A funkcionális teszt nem helyettesíti a diagnosztikát.

Kiegészítő információt adhat egy másik kérdéshez.

Ez a különbség számomra alapvető.

Kinek lehet érdekes?

Nem szeretném azt mondani:

"Mindenkinek szüksége van rá."

Nincs.

Egy alapvetően egészséges ember megfelelő étrenddel és panaszok nélkül nem feltétlenül lesz egészségesebb attól, hogy minden lehetséges biomarkert megmérünk.

Érdekes lehet viszont annak, aki szeretne objektív kiindulási pontot kapni a bél–mikrobiom–anyagcsere kapcsolatának egy részéről.

Annak, aki változtatott a táplálkozásán, és szeretné később ugyanazt a rendszert újra megmérni.

Annak, aki tudatosabban szeretne dolgozni a rost- és polifenolbevitelén.

Vagy annak, aki egyszerűen nem szeretne kizárólag érzések és találgatások alapján változtatni az étrendjén.

A gyártói protokoll 120 napos ismétlést javasol a változás követésére.

Én azonban az ismétlés szükségességét is mindig az adott célhoz kötném.

Nem azért mérünk újra, mert eltelt 120 nap.

Azért mérünk újra, ha van értelme megnézni:

változott-e valami.

Miért elérhető nálam konzultációval együtt?

Mert szerintem egy teszt értéke nem maga a laborpapír.

Hanem az, amit kezdünk vele.

A konzultáció során ezért nem csak azt nézzük meg:

jó vagy rossz lett-e a Gut Health Index.

Hanem együtt végigmegyünk azon:

mit jelent az IPA,

mit jelent a triptofán,

mit jelent a kinurenin,

hogyan értelmezhetők az arányok,

melyik eredményt érdemes komolyabban venni,

és melyiket nem szabad túlértékelni.

Majd ezt összekötjük:

a táplálkozásoddal,

a rostbevitelünkkel,

a növényi változatossággal,

a polifenolforrásokkal,

a bélműködéseddel,

az alvással,

a mozgással,

a stresszel,

és a saját céljaiddal.

Mert ugyanaz az eredmény két különböző embernél nem feltétlenül jelenti ugyanazt a következő lépést.

Mit képviselek én ezzel a teszttel?

Nem azt szeretném ígérni, hogy egy csepp vérből "mindent megtudunk a beledről".

Nem tudunk.

És szerintem nincs is olyan teszt, amely ezt meg tudná tenni.

Ez a vizsgálat egy nagyon konkrét területre néz rá:

a triptofán-anyagcsere három fontos vegyületére és arra, hogyan viszonyul egymáshoz egy mikrobiális eredetű indol-metabolit és a szervezet kinureninútja.

Ez egy darab a puzzle-ból.

De egy érdekes darab.

Különösen azért, mert nemcsak azt kérdezi:

"Ki él a bélben?"

Hanem közelebb visz egy számomra sokkal fontosabb kérdéshez:

"Mit csinál a mikrobiomunk abból, amit nap mint nap adunk neki?"

És talán ez az egész mikrobiom-sorozat egyik legfontosabb üzenete.

Nem egyetlen baktériumot szeretnénk maximalizálni.

Nem egyetlen metabolitot szeretnénk feltornázni.

Nem egy tökéletes mikrobiomlabor-leletet szeretnénk létrehozni.

Egy működő rendszert szeretnénk támogatni.

Ehhez pedig sokszor nem a találomra választott probiotikum az első lépés.

Hanem annak megértése, hogyan működik jelenleg a rendszer – majd megfelelő táplálkozással és életmóddal olyan környezetet teremteni, amelyben a saját mikrobiomunk képes jól végezni a dolgát.

A teszt adatot ad. A konzultációban azonban az adat mögött az embert nézzük. Mert számomra nem az a cél, hogy egy laboreredményt kezeljünk, hanem hogy megértsük, mit jelent az eredmény a te táplálkozásod, életmódod és céljaid mellett – és ebből olyan változtatásokat válasszunk, amelyek valóban hozzád illenek.

Szeretnéd megnézni, hogyan működik nálad ez a rendszer?

A Gut Health teszt + konzultációs csomagban nemcsak elvégzed az otthoni vércseppvizsgálatot.

Az eredmény elkészülte után együtt értelmezzük az IPA-, triptofán- és kinureninértékeket, a három fontos arányt és a Gut Health Indexet, majd megnézzük, milyen táplálkozási és életmódbeli változtatásoknak lehet valóban értelmük nálad.

A vizsgálat és a konzultáció nem helyettesíti az orvosi diagnosztikát vagy kezelést. Tartós, súlyos vagy riasztó tünetek esetén megfelelő orvosi kivizsgálás szükséges.